Sokszor hallot mondat ez a világban,
De kevésszer mondott egy városi legendában.
Egyszer volt, hej de volt, de rég volt,
Néhány idétlen kamasz együtt rúgta a port.

Mindent mertek, mindent akartak,
Nyugton egyetlen órát sem maradtak.
Nem keresték a bajt, mindig csak úgy alakult,
Az ok, s mára az okozat emléke is megfakult.

Tettek ezt is azt is, többnyire mit épp nem volt szabad,
Az övékétől valahogy mindig eltért a központi akarat.
Pedig nem akartak semmi mást, mint jól eltölteni az időt,
S nem fejet hajtani semmilyen akarat előtt.

Szabadok voltak, legalábbis úgy hitték,
Az ellenállás szikráját magukkal vitték,
Nem parancsolt nekik semmilyen tekintély.

Persze nem volt ebben semmi magasztos,
A legtöbb emlék is minimum maszatos.
Egyszer volt, hej de volt, de rég volt,
Néhány idétlen kamasz együtt rúgta a port.