Ízfokozott állagjavítók kora köszöntött ránk,
Szirmot bont otthon a levitézlett művirág.
Természetessé vált a természetellenes,
Egy virtuális világban minden tökéletes.

A szájber tér húsvéti díszbe öltözött,
A sonkás-tojásos-tulipános nyuszi hozzánk költözött.
Kellemes, békés, boldog, áldott,
Ezernyi rigmus, míg a szem ellátott.

Kölni szag áradt a digitális éterből,
Olvadtak az áramkörök, a hömpölygő szeretettől.
Mindenki testvér lett,mindenki mindenkit szeretett,
Erről megannyi kattintással tanúbizonyságot tett.

Ezalatt egy másik idősíkon megtörtént a csoda,
Végetért az utolsó vacsora.
Meghalt értünk valaki a kereszten,
Aztán feltámadt, hogy az élet ünnepeljen.

E mentes világ volt, lassan terjedt a hír,
Mikor reggelre üres lett a kővel takart sír.
Aztán elterjedt mégis, hagyományos csatornákon,
Mily csoda történt a világon.